A jó vezető fogalma örök mítosz – sokan sok különböző szempontból igyekeztek már definiálni, ki és mitől számít jó vezetőnek, mi most nem próbálkozunk ezzel itt. Nem a minden szempontból tökéletes vezetőt próbáljuk leírni – ilyen talán nem is létezik – „csak” azt, hogy management szempontból, változás-és válságkezelési projektjeink során szerzett tapasztalataink szerint kikkel a legeredményesebb a munka, kik érték és érik el a leginkább szembetűnő pozitív eredményeket vezetőként.
A jó vezető rutinos, de még nem elég sikeres
– miről beszélnek ezek?
A rutinos, de még nem eléggé sikeres vezető már pontosan tudja, mit, miért – és leggyakrabban azt is, hogyan – csinál, viszont mivel még nem elég sikeres, nem fásult bele a szerepébe, bőven maradt benne rugalmasság, nem égett ki, és lebegnek a szeme előtt célok, amik felé tartva motiváltan és kitartóan tud haladni, a csapat számára is megfelelő irányító- és húzóerőként. A rutinos, de még nem eléggé sikeres vezető ezidáig nem került abba a helyzetbe, ahol az elért eredmények okán érzett büszkeség esetleg átcsaphat egy olyan hiúságba, amely már megakasztja a növekedést és önmaga, kvázi saját fejlődése gátjává válik. Épp ezért az ilyen vezető a lehető legjobb „alapanyag,” amivel egy változáskezelési, vagy válságmenedzsment folyamatban dolgozni lehet: belőlük lehet a legtöbb, legjobb eredményt kihozni.
A jó vezető jó menedzser, de nem mikromenedzser
A jó vezető menedzser alkat, képes és hajlandó gyakorlatiasan dolgozni, sőt, ez számára természetes. Ugyanilyen fontos, hogy a nagy képet tartja szem előtt, ő azzal dolgozik – mindent átlát és menedzseli a folyamatot annak főbb elemeivel együtt, de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az apró-cseprő feladatokat, részfeladatokat semmi esetre sem ő intézi vagy oldja meg!
Mi az a mikromenedzsment
és miért szitokszó vezetői körben?
A mikromenedzsment egy olyan (a legtöbb esetben roppant szerencsétlen) vezetési stílus, aminek alkalmazásakor a vezető közvetlen közelről megfigyeli és ellenőrzi a beosztottak munkáját és feladatait, nem ritkán ő maga is bekapcsolódik, bizonyos részfeladatokat „kisajátít” – általában azzal az okkal/ürüggyel, hogy azt csak ő tudja elég jól megoldani.
Ebből kifolyólag a mikromenedzsmentnek, mint egyszerű kifejezésnek is, általában van egy negatív felhangja, nem véletlenül – leggyakrabban azt eredményezi ugyanis, hogy a csapat és a vezető is totálisan elveszik a részletekben, emiatt képtelenné válik a lényegesebb, valóban fontos dolgokkal törődni, ezek nem ritkán teljesen elhanyagolódnak; közmondásosan szólva, „nem látják a fától az erdőt.” A kontroll iránti szükséglet természetes, érthető, és valós szükséglet, de ha túlzásba visszük, ártalmas lehet – egyrészt a fókuszvesztés és a lényeglátás hiánya miatt nagyon veszélyes, de emellett a csapat többi tagjának számára ez fenyegető, megfélemlítő is lehet, ilyen légkörben pedig nehéz produktívnak maradni.
A jó vezető nem egyedül dolgozik
Szép is lenne – egy egyszemélyes csapatot vezetni… viccen kívül, a jó vezető egyik legfontosabb ismérve, hogy fel tudja mérni a kompetenciahatárait, egy másik pedig, hogy szem előtt tartja a hatékonyság fontosságát, mindig a lehető leghatékonyabb megoldásokat igyekszik választani.
Változásmenedzsment, válságkezelés témakörben mindig érdemes szakértő csapattal konzultálni és felmérni a lehetőségeket.
Egyeztessünk!
